Pulmonológia

Pulmonológiai problémák kiszűrésére, és kezelésére a légzőszervi betegségek terén széleskörű tapasztalattal és kimagasló tudással rendelkező Dr Hertel Katalin pulmonológusunkat ajánljuk, aki kiemelten foglalkozik a tüdő daganatos megbetegedéseivel. 

📌asztma- Az asztma a légutak tartósan fennálló gyulladásos megbetegedése, mely miatt a légutak beszűkülnek. Itt a szűkületet a hörgők nyálkahártyájának speciális gyulladása és a hörgők simaizmának görcse okozza: fulladással, köhögéssel, sípoló nehézlégzéssel, mellkasi fájdalommal jár,  tünetmentes és tünetes időszakok váltakoznak. Kis megterhelések (pl.lépcsőzés), légúti fertőzések és az allergia provokálja az asztmás tünetek megjelenését. A diagnózis felállításában nélkülözhetetlen a kilégzést vizsgáló spirometria. Tünetei hasonlítanak a COPD tüneteihez, a terápia megválasztása miatt elkülönítésük fontos. Megfelelő kezelés mellett az esetek 90%-ában tartós tünetmentességet lehet elérni, sportolni is lehet mellette. Hosszútávú terápiájában a legfontosabb a gyulladásgátlás (inhalációs kortikoszteroid), mely biztonságosan alkalmazható, míg a gyors rohamoldásra rövid hatású béta-agonista inhalátorokat ír fel a pulmonológus.

📌COPD- A COPD krónikus légúti betegség, vagyis az alsó légutak tartós beszűkülése, melynek két fő csoportja a krónikus bronchitis (idült hörgőgyulladás), és az emphysema (tüdőtágulat). Krónikus bronchitisben a hörgők nyálkahártyájának gyulladása és a csillószőrök bénulása okozza a tüneteket: köhögés, fokozott köpetürítés, légszomj. Emphysemában szintén gyulladás következtében a gázcserében résztvevő léghólyagocskák fokozatos pusztulnak, összeolvadnak, ezáltal a légzőfelület lecsökken. Reggelente jelentkező kínzó száraz köhögési rohamok és főként kilégzési nehezítettség, fulladásérzés jellemzi. A COPD elsősorban a dohányosoknál alakul ki és az elváltozás visszafordíthatatlan. Továbbá megnöveli a tüdőgyulladás, a tüdőrák és a szívelégtelenség kockázatát. Korai felismerésében a spirometria játszik nagy szerepet, kiegészítő vizsgálatként mellkas röntgen/CT, köpet- és vérgázvizsgálatok szükségesek. A dohányzás elhagyásából, hörgtágítókból, inhalációs szteroidból és oxigénterápiából álló kezelése a panaszokat mérsékli, de a betegséget meggyógyítani nem tudja.

!Spirometriás vizsgálatok klinikánkon elérhetők! A spirometria olyan légzésfunkciós vizsgálat, mely a tüdő működését tudja megítélni. A vizsgált személy a mérőkészülékhez csatlakoztatott steril pipán keresztül egy nagy csőbe fúj, és az adott idő alatt átáramló levegőmennyiség ábrázolódik a monitoron, az egyéb légzésfunkciós paraméterekkel együtt. Ezek eltéréseit a spirometria még a komolyabb légúti tünetek megjelenése előtt meg tudja állapítani, ezért a COPD és az asztma szűrővizsgálatához, és diagnózisához elengedhetetlen, valamint a követés is spirometriás vizsgálattal történik.

📌tüdőgyulladás- Leggyakrabban bakteriális vagy vírusfertőzés váltja ki, akut gyulladásos megbetegedés. Tipikus tünetei a magas láz, hidegrázás, mellkasi fájdalom, légszomjjal és köpetürítéssel kísérve, de kevésbé típusos tünetekkel is járhat, mint például köhögéssel, fej- és izomfájdalommal, hőemelkedéssel. Ezért mellkas röntgen és laborvizsgálat feltétlenül indokolt a kórisme felállításához. Kezelésében az antibiotikumoknak van vezető szerepe. A tüdőgyulladás legyengült immunrendszer esetén és többféle antibiotikumra is rezisztens kórokozójú esetekben még mindig életet veszélyeztető állapot. 

📌tüdőrák- A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedése a tüdőrák. Sokáig semmiféle tünettel nem jár, vagy enyhe köhögés, hőemelkedés kíséri, máskor paraneopláziás, azaz máshol megjelenő tüneteket (magas vérnyomás, trombózis, izomgyengeség..) okoz. Tünetszegénysége miatt leginkább tüdőszűrésen, vagy már a tüdőrák áttétei okozta panaszok alapján kerül felismerésre. Előrehaladottabb esetben jellemző panaszai a köhögés, véres köpet, nehézlégzés, mellkasi fájdalom és a fogyás. Főbb típusai a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák. Áttéteket elsősorban a mellkasi nyirokcsomókba, agyba, mellékvesékbe, májba, csontba ad. A daganat lokalizálásában, a kiterjedtség, és súlyosság (áttétek) meghatározásában fontos a CT vizsgálat, a daganat típusának megállapításában a biopsziás mintavétel, ezenfelül kiegészítő vizsgálatok (labor, tumormarker, spirometria..). Kezelése típustól, lokalizációtól és előrehaladottságtól függően sebészi, célzott, immun-, kemo- és sugárterápia lehet.